(Forrás: CÉGVILÁG és
JBC)
Az Országgyűlés elfogadta a T/13258. számú, „egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, 153 oldalas törvényjavaslatot, valamint a hozzá tartozó 70 oldalas összegző módosító javaslatot. A törvényjavaslat elfogadása nyomán számos ponton változik az adórendszer 2021-ben.
Szja: változik a személyi
kedvezmény
Egyszerűsödik és
átláthatóbbá válik az adókedvezmények rendszere. A családi adókedvezmény
mintájára a bizonyos betegségek után járó személyi kedvezményt is az adóalapból
számolják jövőre. A kedvezmény összege továbbra is évről-évre együtt nő
minimálbérrel.
Bővül
a SZÉP-kártya juttatásának lehetősége a közszférában: 2021-től egységesen
450 ezer forint lesz a rekreációs értékhatár a magán- és a
közszférában. A SZÉP-kártya keretösszegeinek szochó-mentessége 2021
közepéig megmarad.
A járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatás lesz a vizsgálat időpontjától függetlenül, bármilyen jövőbeli járványhelyzetben is.
Áfa: minden unión kívül
rendelt áru után adózni kell, marad az 5 százalékos újlakásáfa
Bekerül a hazai
áfa-szabályozásba az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja, amely többek
között eltörli a 22 eurót meg nem haladó import küldemények adómentességét.
Azaz 2021. július 1-től minden külföldről (nem EU államból) rendelt áru után
általános forgalmi adót kell fizetni.
Az adómentességi szabályt
kihasználó külföldi kereskedők nemcsak a tagállamok költségvetését károsították
meg, hanem az európai unió piacán tevékenykedő tisztességes vállalkozásokat is.
Néhány csalárd cég az EU-n belül is visszaélt az egységes piacra vonatkozó
rendelkezésekkel, de ezt a kiskaput is bezárja az a hazai gazdálkodóknak
kedvező módosítás, amely kimondja, hogy július 1-től alapvetően a fogyasztás
helye szerinti tagállamban kell megfizetni az áfát távértékesítéskor – közöle
korábban az adócsomagról a Pénzügyminisztérium.
2021-től lehetővé
válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések
vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak
– ez elsősorban a lakossági szolgáltatóknak jelent majd érdemi
teherkönnyítést.
Az új építésű lakások
áfakulcsa 5 százalék lesz 2022. december 31-ig – erről nem a most elfogadott
törvénycsomag, hanem az „Egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv
bevezetése érdekében szükséges módosításáról” címet viselő
javaslat rendelkezik.
2021-től kivezetik a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózást, amit már csak az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési munkákra lehet majd igénybe venni.
Finomhangolják a katát
(errőla végén részletesen is beszélünk)
A kata 2021. január 1-től életbe lépő – már elfogadott – szabályait is módosítja a salátatörvény. E szerint ha a katás adóalany bevétele külföldi kapcsolt partnertől, vagy 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében külföldi megbízótól származik, a 40 százalékos mértékű adó a kisadózó vállalkozást terheli, és az adó alapja a 3 millió forintot meghaladó bevételrész 71,42 százaléka.
Adózás rendje:
áfa-bevallási tervezeteket készít a NAV
A vállalkozások 2021.
második félévétől számíthatnak a kormány egyik legjelentősebb adóügyi segítségére:
a NAV félmillió vállalkozásnak készítheti el az áfa-bevallási tervezetét. Az
eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív
közreműködésével minősül majd bevallásnak – az adózóknak a levonható adóról
számlánként dönteniük szükséges – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.
Könnyebb lesz az adótartozások rendezése is. A magánszemélyek akár már egymillió forintos tartozásig, az adózási előéletük alapján megbízhatónak minősített cégek pedig 3 millió forintig kérhetnek tartozásaikra – egy egyszerű kérelemmel – 12 havi pótlékmentes részletfizetést.
Egyszerűsödik a
hipa-bevallás
Jelentős könnyítések
jönnek az iparűzési adóban. A 180 napnál rövidebb ideig tartó építési
tevékenységet ugyanis jövőre már nem terheli az ideiglenes tevékenység utáni
iparűzési adó, ami az öt százalékos újlakás-áfa mellett újabb lökést adhat a
hazai építőiparnak.
Mintegy 94 ezer, több telephellyel bíró vállalkozásnak is könnyítést hoz 2021, hiszen nem kell minden érintett önkormányzathoz benyújtaniuk a helyi iparűzési adóbevallásukat, elegendő lesz egyetlenegyet beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
Tao: nem jár kedvezmény
elektromos autóra
A társasági adó
kedvezményrendszere egyszerűsödik: jövőre megszűnik a cégek fejlesztési
tartalékának 10 milliárd forintos felső határa.
Szigorítást jelent
ugyanakkor, hogy jövőre elektromos személygépkocsi beszerzése esetén nem lesz
alkalmazható az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye
– utóbbi a nagy rakodóterű személygépkocsikra korlátozódik.
Még kedvezőbb lesz a
kiva
A kiva adókulcsa
2021-től 11 százalékra csökken, a bevételi értékhatár a jelenlegi egyről
hárommilliárd forintra, a kilépési pedig háromról hatmilliárd forintra nő.
Illeték: ingyenes lesz
számos ügyintézés
Egyes okmányok kiállítása kivételével 2021-től az elsőfokú közigazgatási eljárások illetékmentesek lesznek, amelynek köszönhetően évente másfélmillió államigazgatási ügy intézése válik ingyenessé.
Jövedéki adó: adómentes
lesz a pálinkafőzés
„A pálinka szabadságharc
győztes lezárásaként ténylegesen adómentessé válik a bérfőzés és a magánfőzés
2021. január 1-jétől” – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában.
Jövőre minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként
évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A mentesség
évente ugyanekkora mennyiségű párlat erejéig a bérfőzésre is érvényes.
Magyarországnak
alkalmaznia kell az Európai Unió dohányadó irányelv szabályait is. A kormány a
lehető leghosszabb időt kivárva január 1-től kezdődően két lépésben megemeli a
dohánytermékek jövedéki adóját, így 2021. április 1-én éri el a jövedéki adó
mértéke az EU által megkövetelt legalacsonyabb, minimum szintet – írta az
adócsomagról a Pénzügyminisztérium.
Az elfogadott törvény szinte minden adótörvényt, a számviteli törvényt és vámigazgatási eljárásokat is módosítja, így a törvénycsomag részletes tanulmányozása nélkülözhetetlen.
Kata változások
2021-től részletesebben
2021. január 1-től szigorítják a kisadózókra vonatkozó jogszabályokat.
Egy magánszemély csak
egyetlen vállalkozásban lehet kisadózó
2021. január 1-től
megszűnik a kisadózói státus többszörözésének lehetősége. Ez azt jelenti, hogy
minden magánszemély csak egy katás vállalkozásban lehet kisadózóként
bejelentve. Amennyiben a magánszemély több vállalkozásban is kisadózó (pl. több
katás Bt-ben, vagy Kkt-ben van kisadózóként bejelentve, illetve emellett még
katás egyéni vállalkozó is), akkor egy kivételével köteles a többi kisadózói
státusát megszüntetni. Erre vonatkozóan 2020. december 31-ig a NAV-nál
bejelentést lehet tenni. Ha ezt nem teszi meg, akkor a NAV határozatot hoz,
amelyben az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi kisadózói
státuszát 2021. január 1-jével megszünteti.
A 2021-ben újabb kisadózói státuszra vonatkozó bejelentést a NAV elutasítja.
Kapcsolt vállalkozások esetén
40% mértékű adó fizetendő
További szigorítás,
hogy kapcsolt vállalkozástól (pl. saját vagy családtagok tulajdonában álló
vállalkozás részére történő számlázás) kapott bevétel után annak összegétől
függetlenül 40 %-os mértékű adót kell fizetni.
A kapcsolt vállalkozás
fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 28. pontja
határozza meg.
Belföldi kapcsolt
vállalkozás esetén a számlát a befogadó vállalkozásnak kell a 40%-os mértékű
adót bevallani és megfizetni. Az adót az adóköteles bevétel juttatásának
hónapjára kell bevallani. A bevallás és az adó befizetésének határideje az
adóköteles bevétel juttatását követő hónap 12. napja.
A belföldi kapcsolt
vállalkozásnak bevallásában a katás vállalkozás adószámát, nevét és címét is
fel kell tüntetnie. A naptári évet követő év január 31-ig a belföldi kapcsolt
vállalkozásnak tájékoztatnia kell a katás vállalkozást az adó alapjáról.
Külföldi kapcsolt
vállalkozás esetén a 40%-os mértékű adót a katás vállalkozásnak kell bevallani
és megfizetni.
A megfizetés határideje
az adóköteles bevétel megszerzését követő hónap 12. napja. Az az adó alapját a
KATA bevallásban kell havi és partnerenkénti bontásban megadni, valamint
közölni kell a partner nevét és címét is.
40%-os mértékű adó a 3
millió forintnál nagyobb, ugyanazon partnertől származó bevételek után
Ezt akkor kell fizetni,
ha a katás vállalkozó a naptári évben ugyanazon (kapcsolt vállalkozásának nem
számító) vállalkozástól, egyéb szervezettől több mint 3 millió forint bevételre
tett szert. Ebben az esetben a 3 millió feletti rész után 40%-os mértékű adó
fizetendő.
A 40%-os mértékű adót
belföldi vállalkozás, egyéb szervezet (továbbiakban: belföldi kifizető) esetén
a számlát befogadó belföldi kifizetőnek, külföldi vállalkozás, egyéb külföldi
szervezet (továbbiakban: külföldi kifizető) esetén a katás vállalkozásnak kell
bevallani és megfizetni.
Belföldi kifizető
esetén az adót az adóköteles bevétel juttatásának hónapjára kell bevallani ás
adóköteles bevétel juttatását követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A
bevallásban a katás vállalkozás adószámát, nevét és címét is fel kell
tüntetnie. A katás vállalkozást pedig a naptári évet követő év január 31-ig az
adó alapjáról tájékoztatni kell.
A Külföldi kifizető
esetén a 40%-os mértékű adót a katás vállalkozásnak kell bevallani és
megfizetni az adóköteles bevétel megszerzését követő hónap 12. napjáig. A KATA
bevallás keretében az adó alapját képező összegeket is meg kell adni havi és
partnerenkénti bontásban, valamint közölni kell a külföldi kifizető nevét és
címét is.
Kivételek
Értékhatártól
függetlenül egyik félnek sem kell 40%-os mértékű adót fizetni a bevételek után
abban az esetben, ha azt a katás vállalkozás
a) költségvetési
szervnek kiállított számla alapján; vagy
b) az
Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként mint egészségügyi
szolgáltató;
c) jogszabályban
meghatározott díjszabás alapján
kapja meg.
Kötelező tájékoztatás a
szerződéskötéskor
Fontos változás, hogy a fentiek miatt a katás vállalkozás már előzetesen, a szerződéskötéskor köteles írásban tájékoztatni a belföldi kifizetőnek minősülő üzleti partnerét arról, hogy katás vállalkozás. Továbbá a későbbiekben a katás vállalkozás megszűnéséről vagy újraindításáról is azonnal informálni köteles partnerét. A 2020. december 31-éig létesített, 2021-ben érvényes szerződések esetében az üzleti partnert 2021. január 15-éig kell tájékoztatni.
Marad a 12 millió
forintos bevételi értékhatár, de új szabály is van
Továbbra is megmarad a
12 millió forintos bevételi értékhatár is, és jövőre is 40%-os mértékű adót
kell fizetni, ha bevételek ezt meghaladják.
Ne felejtsd el, hogy a
bevételi értékhatár akkor 12 millió forint, ha a katás vállalkozás a naptári év
minden egyes hónapjában köteles tételes adót fizetni. Amennyiben a Kata
tv. alapján egy vagy több hónapra mentesült a tételes adó fizetése
alól, akkor a bevételi értékhatár számítása a következők szerint alakul:
Először meg kell
határozni, hogy a katás vállalkozás a Kata tv. alapján hány hónapra volt
kötelezett tételes adó fizetésére. A bevételi értékhatár = hónapok
száma x 1 000 000 Ft.
Amennyiben a katás
vállalkozás év közben alakult és ekkor egyből katát választotta vagy év közben
tért át katára, s emiatt a naptári évben nem 12 hónapra kellett tételes
adót fizetni, akkor az értékhatár az előzőleg leírt szabály alapján kell
számítani.
Egyes katás
vállalkozások a járványveszély miatt 2020. márciustól 2020. június hónapig
terjedő időszakban mentesültek a tételes adó fizetése alól. Ezen a
jogcímen járó mentesülés időszaka nem befolyásolta a bevételi értékhatár
számítását.
Fontos tudni
ugyanakkor, hogy a bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell majd
hagyni azokat bevételeket, amelyek után az új szabályok miatt akár a belföldi
kifizetőnek, akár a katás vállalkozásnak 40%-os mértékű adót kellett
fizetnie.
A 2021-es változások
nem érintik a havi tételes adó összegét
A tételes
adó összege 2021-ben nem változik. Főállású katás vállalkozóként továbbra
is 50 000 Ft tételes adót kell fizetni minden hónapra. Továbbra is
választható a 75 000 Ft-os tételes adó fizetése is.
Mellékfoglalkozású katás vállalkozóként pedig a jövőben is havonta 25 000
Ft tételes adó fizetendő.