Bár a társasági adótörvény 1992 óta tartalmazza egyértelműen a kapcsolt vállalkozások közötti ellenérték miatti adóalap korrekciós tételeket, a szokásos piaci ár 2003. szeptemberétől került igazán az érdeklődés központjába, amikor hazánkban is bevezetésre került a dokumentációs kötelezettség.
A kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott és az Adóhatóság változó ellenőrzési gyakorlata valamint a recesszió hatásának következtében máig sem veszít aktualitásából.
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie, a transzferárakkal kapcsolatban?
Tapasztalataink alapján a gazdasági vezetőknek a következő kihívásokkal kell szembenéznie a transzferárakkal kapcsolatban.
Az általunk készített nyilvántartásokhoz kapcsolódóan biztosítjuk az alkalmazott adatbázisok visszakereshetőségét és igény szerint támogatást az APEH vizsgálatok során, melyből adódóan segítséget tudunk nyújtani egy esetleges jogvita esetén.
Tapasztalataink
A cégeink a szokásos piaci ár nyilvántartási dokumentációs kötelezettség bevezetése óta (2003.09.01) foglalkozik nyilvántartások készítésével. Az elmúlt években az alábbi fontosabb ügylet típusokra vonatkozóan készítettünk transzferár nyilvántartásokat:
2004. május 1-jével, Magyarország EU-csatlakozásával, hazai jogszabályaink is átvették az EU általános forgalmi adóról szóló, ún. Hatodik Irányelvének, rendelkezéseit. Az egyes tagországok közös EU joghoz való harmonizált áfa rendszerének köszönhetően lehetőség nyílt a hagyományos értelemben vett import-export ügylet helyett az unióban bevezetett ún. közösségi ügylet fogalmának használatára, az ahhoz kapcsolódó fordított adózás alkalmazására a kettős adóztatás elkerülése és egyszerűsítési célokból.
Az Hatodik Irányelv 2006 évi újrakodifikálásakor a száma 2006/112/EK Irányelvre változott, azonban a korábbiakhoz képest lényegi változtatások nélkül szabályozta tovább a közösségi áfa rendszert.
Az Irányelvet 2008-ban módosította a 2008/8/EK Irányelv, melynek rendelkezései 2009. január 1-étől egészen 2015. január 1-ig szakaszosan lépnek hatályba.
A módosító Irányelv 2010. január elsejével hatályba lépett rendelkezései alapjaiban változtatták meg a szolgáltatások teljesítési hely szabályait, melyek bár az egyszerűsítés jegyében, de mégis felkavarták az eddig megszokott rendszert, újabb kérdéseket, jogértelmezési problémákat felvetve.
Az egységes rendszernek köszönhetően tevékenységek széles köre végezhető letelepedési kötelezettség nélkül, csupán áfa regisztráció nyitásával, mely különösen költséghatékony megoldást jelent az adminisztráció terén. Azonban az ügyletekkel kapcsolatos áfa telephely illetve teljesítési hely meghatározása sokszor komoly jogértelmezési kérdést jelent, köszönhetően az Irányelv és a nemzeti jogszabályok „keret jogszabály” jellegének. Az egyre pontosabb válaszok a gyakorlati alkalmazás alatt szerzett tapasztalatok és a (bírósági) jogesetek másodlagos szabályozási funkciója által érhetőek el. Ebben rendelkezik adótanácsadó csapatunk többéves nemzetközi gyakorlattal, mely tudásunkat örömmel állítjuk az Ön cégének szolgálatába.
Milyen kérdések merülhetnek fel a nemzetközi ügyletek magyar áfa vonzatai kapcsán?
Cégünk Magyarország 2004. május 1-jei EU-s csatlakozása óta foglalkozik áfa regisztrációk nyitásával, támogatásával és megszüntetésével. Az elmúlt években az alábbi fontosabb ügylet típusokra vonatkozóan nyújtottunk Ügyfeleinknek tanácsadást és támogatást:
Külföldi magánszemélyek munkavállalása Magyarországon az 1990-es évek elején vált viszonylag szabaddá. 1996-tól kezdődően lassú emelkedés volt tapasztalható a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedélyek számában. Az igazi áttörés Magyarország EU-csatlakozásával és így a munkaerő piacok előbb részleges, majd teljes megnyitásával következett be.
Külföldi magánszemély magyarországi munkavégzése esetén adózási szempontból alapvetően két eset lehetséges.
Már meglévő kettős adózást kizáró egyezményeinknek köszönhetően a jövedelemadóztatás már korábban is egyértelmű szabályozás alá esett, azonban 2004. május 1-jével, az EU harmonizált szociális biztonsági rendszere, a Tanács 1408/71/EGK Rendelete, is kötelezően alkalmazandó lett Magyarországra nézve, egységes feltételeket teremtve és felváltva a korábbi szociális biztonsági egyezményeket.
A harmonizált szociális biztonsági rendszer biztosítja, hogy ne történhessen többes biztosítás, vagy éppen a biztosítás hiánya. A harmonizált rendszer szabályai értelmében minden magánszemély csak egy társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozhat, tehát csak egy országban kell megfizetni a járulékokat.
A 2004-ben újrakodifikált szabályok 883/2004/EK Rendelet néven léptek hatályba. A korábbi szabályokat lényegesen nem változtató, azokat inkább pontosító rendelkezéseit, először 2010. május 31-től kellett alkalmazni.
Milyen kérdések merülhetnek fel külföldiek magyarországi munkavégzése kapcsán?